Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

45 a parlanientarisinusról. hanem nézzük azt. hogy mi volt az életre alkalmazva Francziaországban. és mi ma is Berlinben. Bécsben? nem lehet fel nem ismernünk a hamis játékot, mely azzal űzetik, s a nagy angol institutioval párvonaloztatik . mi egészen más. mint a minek tartatik. — Hogy a képviseleti rendszer egy oldalú eniélet mutatja neve és minden műszava. A népről beszél legtöbbet és a népnek árt legtöbbet, midó'n minden cselekvési tért, és igy minden politikai életet elzár tőle. — Minden hatalom forrásának nevezi, de hatalma minden 3—6 évben egyetlen napra és cselekvénvre terjed, mint az őskor rabszolgáinál. — Felelősséggel altatja a népet: egész rendszerét a felelősségen építi, de a nép maga senkit, még saját képére teremtett képviselőit sem vonhatja felelősségre. — A nép csak mint tömeg souverain. s a felséges népben nincs egyetlen szabad ember. A népfelség elve a népet oly lelketlen tömeggé gyúrja, melynek nincs akarata. Ha pedig a szabad polgár nem szabad ember egyszersmind, ugy nem tudom, hogy mi az? s ha maga a polgári szabadság nem más. mint közös tehetetlenségi eorvenlősésr. ugv azt sem értem, mi az ilv esrvenlő szabadság? Az oly közös szabadság, mely minden polgárnak nem szabadsága, s az oly közös hatalom, mely egyszersmind nem cselekvési tér, nem lehet az valóság, csak név. — Vagv én nem tudom tehát, hogy mi a polgári szabadság, sőt maga a szabad ember: vagy nem lehet a szabadság húsa és vére az. mi e név alatt árultatik. Mit akar maga a kor? — ezt mutatja hármas jelszava : . szabadság, egyenlőség, testvériség. • A czél tehát jó és helyes. De ha azt kérdjük: hogyan akarja e czéljait létesíteni? könnyen belátjuk hogy. mert az eszközök helytelenek, roszak is. Különösen a szabadságról sokat beszéltek már elméletitudósok és gyakorlati politikusok. — Az eredmény nem lehetett egv. mint az ut ahoz különböző volt.