Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

23 in. A képviseleti rendszer legsajátszerübb megosztásán alapszik az állami ténvezőknek. Az állami főhatalmat tulajdonkép nemis osztja meg. hanem a jogot különzi el a hatalomtól, s ez által hiszi fentarthatni az egvensulyt. A népnek, vagy inkább a nép képviselőinek megad minden jogot, mi azokat szerinte okszerűen megilleti, de a hatalmat a kormánynál hagvja egészen annyira, hogy hatalmi őszpontositása ellenében, az egyes polgárt még saját házának szent küszöbe sem óvhatja meg. Elismeri és hangosan hirdeti, hogy minden jog és hatalom forrása a nép, hogy mindennek a felséges nép nevében kell történni, a hatalmi életet azonban csonkítatlanul a kormánynak adja át. mert szerinte is a megosztott hatalom semmi, s a gyönge kormány az anarchia. Egyiknek tehát a czim: a jog. s másiknak pedig a valóság: a hatalom; az eredmény pedig az. hogy egyik áldozata jogának, a másik áldozata hatalmának: mert nincs veszélvesb, mint a jog hatalom nélkül, és nincs veszélyesb a teljes hatalomnál a gyönge emberre, még akkor is, ha nem jogtalan. Az oly elmélet, mely jogot ad. de a jogvédelemre és érvényesítésére minden hatalmat megtagad, csak a folvtonos jogsértéseknek, s az ebből eredő minden rosszaknak nvilt forrása. Es ezen természet elleni helyzetből származik egész nyomorúsága a mai képviseleti alkotmánvosságnak. Ott vannak a sokczifra §§-ok. mindenpapir alkotmányban a kormány kihágá-ai ellen, biztosítás azonban a törvénykönyvben ninc s más. mint a io<r idealitása. és az életben nincs más orvosság, mint a forradalom, tehát a visszaélő hatalom egves felforgatásai ellen, minden jog és hatalomnak teljes felforgatása. De mondják: „ a parlamentáris kormány a parlament többségétől függ. s ha azt elvesztette, lelépnie kell." —