Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

6 lovat,, lovag, nélkül, , s bár a rendszer magában mit sem tehet; a ezél szintoly kevéssé érethetik el az arra kiszámított rendszer nélkül. A kormányt mindig miveletei után kell megítélni, azt venni figyelembe t. i., hogy mivé teszi a polgárokat, és mit mivel a polgárokkal ? A kormányzás nagy befolyású az emberek véleményeire, és a közügyek menetére. Feladata nevelni a népet és vezetni a közügyeket a nép jelen nevelési fokán. A kormányügyek gyakorlati vitele, mely legjobb szabad alkotmány mellett, legjobb az absolutismus alatt is, csakhogy a korlátlan hatalom nem fogja egy könynyen alkalmazni. Az általános jogtudomány polgári és büntető eljárásával, a pénzügyi és kereskedelmi politika oly tudományok, melyek helyesen alkalmazva, minden kormányzatnak egyaránt hasznosak. Ha valamelyik nem alkalmazhatná, csak jelét adná annak, hogy a jog és igazság alapján meg nem állhat. Miuden egyes polgárnak személyes szabadsága a közhatalom irányában, a hatalmak elosztása,a parancsolás és engedelem kölcsönös feltételei, a leghatalmasb befolyások, melyek a népet azzá teszik a mi. Legjobb a polgárra azon kormányzás, mely oda irányul leginkább, hogy megadja neki azt, minek nemléte haladása útjában áll, vagy azt félszeggé és sántává teszi. Egyike a szabadság fó'jótéteményeinek , hogy ily államban a kormányzó nem mehet el a népszellem mellett, s a nép ügyét nem javíthatja a nélkül, hogy javítaná a népet magát is. Igaz: nevelheti a despotismus is a népet, s ha teszi., ez legjobb igazolása; de minden nevelés, melynek végczélja más, mint eró'művekké tenni az embereket, végre cselekvényeik feletti határozatot is önmagukra kell hegy bizza. A skláv valódi értelemben mindig oly ember, ki önmagán segitni nem tud. Kell néha a dictator, hasznos lehet a járszalagon vezetés bizonyos körülmények közt, minő p. o. volt az Inkáké Peruban, a Jezsuitáké Paraguajban, és szükséges