Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

7 miudig az engedelem a kormány irint j de a jó despetis? mus egyátalában hamis ideál, mely gyakorlat ii a £ vévt a legesztelenebb és legveszélyesebb csalkép. A korlátlan kormányfonna még akkor sem érne semmit, ha a legjobb despotát meglehetne t. ilálni, mert ennek nem csak a jó. de mindentudó monarchanak i* kellene lennie. Az ily kormányzás alait nem csak értelme szenved a kizárt népnek, de eltompulnak morális érzelmei is. Az érzelem élete: cselekvény. s hol cselekvési köre az embernek mesterségesen van öszveszoritva. érzelmei elsatnyulnak cselekvényeiveL— Még a családi élet is a családi eselekvényekbol él. Kinek hazájáért mit sem kell tennie, nem is gondol azzal. Régi szó, hogy a despotismus alatt csak egy hazafi van: a despota maga. Minden törekvés anyagi irányt vesz. melynek egyedüli czélja a magán élet felékesítése és öröme?. Sőt még a vallásos érzelem is oszvezsugorodik alatta; magán ügygyé lesz az ember és Isten között., s egyedüli ezélja az egyén üdvözülése. Minden javítási kísérlet pedig csak kezdete lenne a nehézségednek. Á közvélemény nem lehetne mindig a korlátlan hatalom részén. Minden változtatás érdekekbe ütközik, mindén kormány sokaknak nem tetszik. Mit renne a despotismus, ha a többség ellene fordulna? — Ha engedné a közvéleménynek, megszűnnék lenni az, a mi: ha nem: a harcz a nemzet és egy ember akarata közt annál veszélyesb lenne reá nézve, míné! több szabadság engedtetett a közvélemény nyilatkozatának Ez mind nemcsak természetes iránya, de mintegy benső' szükségessége a korlátlan kormányformának, melyből nincs más kijárásj mint ha a despotismus belé egyezik, nem lenni despotismusnak. ?*Iondhatni. hoirv a műveltségben előhaladt né^né! a jóakaró despotismus még veszélyesb mint a rosz. mert inkább elerötleniti. lehangolja a népet gondolatra, érzelemre és tétre. — Augustus despotismusa készitette elő