Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

117 dásbul eredő szállási birtokoknál, és meg a nemzet törvenyhozasi és a törvények végrehajtása körüli joga. melynélfogva a közügyek köztanácskozás utján voltak intézendők, ipsi et filii eorum nunquam a consilio ducis et honore regni privarentur") vagyis megmaradt változatlanul azon közjogi állapot, mely önalkotta formákban nvilránulván. sem nem kifolyása kegrvelemnek. sem eredménye más rendelkező hatalomnak: tehát sem ajándék, sem forradalmi vivmány. hanem eredeti és organikus alakulás. Es ezen közjogi állás sajátszerű kifejezését és életbe léptetését nyerte a megyei rendszerben, ezen minden sajátságaival csak nálunk honos nemzeti nagy institutioban. mely fötényezöjévé vált szintugv egész közjogi életünknek . valamint politikai mivelödésünk processusának ia. Sem lehet az én feladatom eldönteni, ha váljon a megyei szervezet, mint ilyen, meg volt-e már első királyunk előtt, vagy csak általa nyerte el jelen alakját ? de tény az. hogy midőn István király, akár alkotta, akár helyben hagyta azt, éppen a nemzetnek önkormányzati jogát erősítette meg századokra. Bár igaz lehet tehát azon nézet, hogy első királyunk, midőn a keresztény civilisatio szent olajával kente fel nemzetét, egyszersmind átkaroló változtatásokat tett állami szervezetében, s e végre osztotta fel országát megyékre: az a mit tett. mindenesetre csak ujformába öntése volt a régi nemzeti szabadságnak. Xem ősi szabadságáról megfosztani, hanem csak az akkori miveltséggel öszhangzásba hozni, s ez által fentartani akarta nemzetét, midőn az ázsiai törzsrendszert, monarchiává alakította át. — Xem lévén szintén czélom a nemzet közjogi életének történelmét venni bonczkés alá. s csakis az ujabb képviseleti rendszerhezi viszonylatát akarván feltüntetni, még csak azon oldalát akarom megemlíteni a nemzeti önkormányzat magyaros alakjának, a megyei rendszernek, miáltal életrevalóságát leginkább bizonyította