Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

A képviseleti rendszer két kelléke: magasb belátása egy. és felelőssége a képviselőnek másrészről, melyeknek mintegy eggvé összefonódni kell. olv bonvoluittá és nehéz megoldásúvá teszi a kérdést: hogv ma^a Mili lehetlennek állítja annak megoldását valamely határozott szabályival, hanem tisztán a választó testület belátására állítja bizandónak, hogy saját véleményeiket mennyire látják alárendelendoknek a szellemi túlsúlynak. Különösen pedig1 fontos e kérdés előtte teljes demoeratiánál. melynek erős hajlama van képviselőiben saját véleménye viszzatükrözését keresni. A democratia nem kedvező a tekintélyeknek, s a tisztelet a személyes túlsúly iránt csekélyebb, mint lennie kellene, mi ellen nincs más óvszer, mint a törvénynek az értelmi felsobbségér venni védelem alá. Nem ÜVŐZÍ tehát eléggé ajánlani KIII a választóknak a tanult, és elismert hazafiságu férfiaknak választását, de hozzá teszi: hogyha ily férfiak őszintén kerestetve sem találtatnának, akkor jogosítva kellaválasztoknak lenniök más eiővigyázati rendszabályokhoz nvulni. mert nem kívánhatni tőlük, hogv saját véleményeiket alá rendeljék másnak, mihelyt ezen. más" nem az elismert túlsúly: — s igy folytatja: -Még akkor is. ha a szellemi túlsúlyt, és jeliemi tökélyt a képviselőben felteszünk, a választók magán nézetei egészen nem mellőzhetők. Az alárendeltség a szellemi túlsúly alá nem mehet önmegsemmisítésig vagy megtagadásáig minden más véleménynek. . Mindenki, a ki egv szabad polgárt megillető érdekeltségi részt vesz hona kormányzatában, meggyőződésekkel bír a nemzeti ügyekben, melyek szíve vcrévé váltak, melveket kiegyezés tárg\ává tenni, s bár mily magasb véleménynek alá rendelni az általa hitt igazságok fontossága és ereje nem engedi. — Egy nép nem korraánvoztathatik jel ellenmondásban első jogfogalmaival még akkor is, ha eoryes pontokban tévedéseken alapulnának. Tudatlanság nem vezetheti ugyan a tudo-