Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)
112 mányt, de a magasb belátás szinte nem mellőzheti a kevésbé miveltek véleményeit, s igy szükséges a képviselő felelőssége. „S viszont a választók sem kívánhatják, hogy a tanultabb saját nézeteit tagadja meg, mihelyt a véleményi eltérés nem megy egészen a politika alapzatáig." így állítja fel aztán elmélkedése resiiltatumául : hogy a képviselőktől valódi lekötelezettséget kívánni nem kell, ha a választás, hiányosságánál fo^va olyanra nem esnék, kiről feltehető, hogy feladatának megfelelni nem fog. Sokkal fontosb a választókra, ha a képviselő tökélyeinél fogva a feltétlen bizalmat megérdemli, mintha más a legtöbb pontban vélek egy véleniényünek nyilatkozik. Mi hát tulajdonkép az eredmény,mi a tanúság Mill jeles fejtegetéseiből? Ha a választás az, minek lennie kell; s a képviselő olyan, minőnek szinte lennie kell, az utasítás nem hasznos, de vannak esetek, midőn szükséges. Hogy a képviselő választása nem meriti ki minden egyes polgár jogait és teendőit. Hogy a képviselő választóinek lévén képviselője és megbízottja, ezeknek véleményét figyelembe kell vennie, s irányukban felelősséggel tartozik. Szóval, hogy a képviselőket szükségkép nem kell, mert nem hasznos lekötni, de a választók ezen joga nem tagadható meg, mert vannak esetek, midőn igy eljárniok szabad, sőt kell, Körülbelől tehát az, mit mi vitatunk: hogy t. i. a képviselő választóit képviseli; irányukban felelősséggel tartozik; s hogy az utasítási jog, mihelyt azzal élni akarnak a választók, megnem tagadható. Egészben — ha Mill jeles fejtegetéseit észrevétellel kisérnem itt is szabad: — ugy áll előttem, mint postulatuma a tudománynak, melylyel— fájdalom, de ugy van — az élet gyakorlata többnyire ellenmondásba van, (s ez döntő az utasítás gyakorlati hasznosságára nézve) — mert:
