Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

99 S ezt a parlarnentarisrnns természetes logikája más oldalról is segíti eiő. mit igen könnyű megérteni, ha a mostani képviselő helyzetét a régi követével összeha­sonlítjuk. Akkor minden megvei képviselőnek — minden, leg­alább fontos kérdésben élő szóval kellett nyilatkozni, s a szerényebb is kénytelen volt felszólalni. Ez volt a tanács­kozások rendié, mert a követeknek rnegvéiük ínég­bizása melleit ügyvédkedni kötelességük volt. mi alul magukat máskép, mint lemondással, fel nem oldozhatták. A parlamentárisulÜa minél inkább kifejli k. annai in­kább változtatja át az egész testületet két vagy három tá­borrá, hol a vezérek manoevriroznak. s a sereg szabály­szerűen felállás, vagy ülvemaradás által szavaz. S ez annyira igaz. h}gy valódi paríainentarismiis. kifejlett—, és iskolázott nagy pártok nélkül, minők pl. az angol pár­tok, fent sem tarthatja magát s ez méltán tekintetik az angol parlamentaris élet legeró'sb oldalának. Hajdani eljárásunk e tekintetben is guerillázás volt, míg a mostani hareztani csata, hol a tábornokok adják ki a parancsszót s a hadtest tömben előre vagy hátra mozog-. Lebet. hogy ennek saját előnyei vannak ma. de az egye* katona értelmének és vitézségének bizonyára a guerillázás kedvező, mert a központosításnak egyre min­di£T káros befolvása van — az egvediséíire. Az ily helyzetnek pedig az egyes képviselőre kettő az eredménye: 1- ör. Minthogv minlegvik az egész ország képvise­lője, s az országnak legnépszerűbb embere Kossuth vagy Deák, hazafiúi kötelessége is mindig a vezérre szavazni, s azt támogatni. 2- or. Minthogv nvilvános nviratkozat által szavát w ff 1 *•' becsületileg lekötnie nem kell. s igy nincs is miért tar­tani attól. — mi már megtörtént, — hogy rea mutatva a desentorra. mondhatják köz gunykaeztj közt: .itt van, itt van áz egykori hős!* — mi tarthatja vissza egy par­lamentnek annyi, meg annvi „igoota quantitns--ait, kik 7*

Next

/
Thumbnails
Contents