Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

85 miket a képviseleti rendszer a korniányi hatalomnak már .a priori- ad. hozzá gondolom gvarmati állásunkat, méltán koczkáztathatom e kérdést: ha Masrvarorszá^nak visszás helyzetében nem lett volna nemzeti önkormányzata, hol lenne már ősi alkotmánya, nemzeti függetlensége, sőt ő maga? — Xagy szálka — az igaz — a kormányi teljhatalom pártolóinak szemében a mesrvei közönségnek azon ősjoga. melynél fogva a végrehajtást felirattal, tisztviselőinek eltiltásával s. a. t. akadályozta. Ez mivelt korunkkal megnem egyeztethető anarchikus mozzanatnak, az 1222-diki hirhedt záradék kifolyásának. s magyaros ..nye poszlevim"-féle kinövésnek állíttatott már. a munieipalismus pártolói által is. íT. Hirnök és Szentiványi.) De ha a magyar önkormányzat természetét: a jogok, és főhatalom megosztásának magyaros elméletét tekintjük, világos lesz ezen ősi gyakorlatnak törvényes jogforrása maga, A törvények végrehajtása ugyanis éppen ugy meglévén osztva a korona és nemzet között, mint a törvényhozás.'és magának a végrehajtásnak organikus működő tagja lévén a megye: az máskép alig lehetett, minthogy a kormánv által megrendelt végrehajtást néha meg is akadá1 vozza. Mert vagy nem volt joga a megyének közgyülésileg tárgyalni, s felette határozni mit a kormány egyszer jól roszul megrendelt, következőleg több százados gyakolata. csak folytonos visszaélés volt: vagy jogának is kellett lennie végre nem hajtani azt. mit törvényellenesnek ítélt. S ha már ma ilv korlátlan joga a megyének veszélves lehetne a törvényszerű rendre, könnyű, mert természetes az orvosság. Feleljen a megye is. Ezt kívánja a kölcsönösség. S valamint a kormány felelőssége biztositása a népszabadságának, a megyéé legven az álladalmi rend kezesítménye. A második állami foténvezőnek. —a rendnek, szintúgy kell a kezesirmény. mint kell magának a szabadságnak.