Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 83 — Joannes Filius Nicolai et Ladislans filius suus de Doboka, contra Dnum Episcopum Transylvanum movisset finaliter diremerit. A. D. 1366." , 1398. — Zsigmond királynak „Dátum in Visegrád; in vigília festi visitationis Virg. Grlor. Regnor. Nostrorum Anno Hungáriáé videlicet XI. Romanorum vero II. Bohemiae VI." azaz a fent megjelelt 1398-ban kelt leveléből kitetszik, miszerént az erdélyiek részéről nála követségben jártak Almakeréki Apafi Miklós és Szamosfalvi (ryerőfi László bizonyos tizedügyben, minek a király a püspöki s egyházi birtokokon lévő oláh jobbágyokon való felhajtását azért nem találja méltányosnak s az igazsággal összeegyeztethetőnek, mert a püspök felszerelt zászlóaljat (bandérium) kiállitani, a többi egyháziak pedig a hadseregre nézve bizonyos pénzöszveget fizetni köteleztetnek, s e végett úgyis kénytelenek saját oláh jobbágyaikat terhelni. Egyébaránt majd, ha ügyeinkből kibontakozunk, — igéri Zsigmond a követség utján, — körötökbe sietünk, s a veletek folytatandó tanácskozások utján ezen s ehhez hasonló ügyekben véglegesen s minden rendüeket megnyugtató igazsággal határozunk1). Alig szenved kétségét, hogy az erdélyiek ezen köztanácskozása, mely a feljebb ismételve említett évben Zsigmond királyhoz követséget indított, az erdélyi részek szokásos országgyűlése volt. 18. §. Erdélyi országgyűlések a XV. században. 1427. — Ezen évben Zsigmond király Földvárott (Marienburg, a Barczaságon) országgyűlést tartván, a földváriak, és hűbéreseik, a höltevényeik, közt a bérbirtokért kikötött szolgálat módjára nézve, a földváriak jogos előnyére akként intézkedett, hogy a höltevényeik, kik szolgálmányaikat, a földváriakkal kötött eredeti szerződvénynél fogva, J) Kovachich : Scriptor. minor. Tom. II. pag. 384. — Eder ad Felmer, pag. 216. — Ant. Kurz : Magazin stb. II. 109 s köv. 11. — Joseph. Benkő : Milkovia. Tom, II. pag . 321. 6*