Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

- 54 — torságra ügyelt, s általában távolléte vagy akadályoztatása esetében erdélyi külön diétákat hihatott össze, melyeken — mint a vajda helyettese — a tanácskozásokat elnökileg vezette1) 7. §. A székelyek ispánja. A mi volt az erdélyi vajda, tiszti állásánál fogva, a megyei területen: az volt a székelyek ispánja az egész Székelyföldön. Miként az, úgy ez is, országos állását tekintve, királyi kinevezéstől függött. Sőt e tárgyalt időszakban a székely ispán hatalma a beszterczei és brassói kerületekre valamint Medgyes és Selyk székekre is kiterjedt2) Verbőczi őt az oszágnagyok sorában ötödik helyen említi3), Az országkormányzó, itélöbiró s hadparancsnok kötelmei s jogai voltak személyiségében egyesülve4). A székely nemzetnek mind magán, mind közügyeiben, valamint első folyamodási s feljebbviteli pertárgyaiban s közkereseteiben véghatározatilag bíráskodott, élet s vagyon felett törvényt mondott, vagy e nemű fontosabb ügyeket, véghatározat végett, a király elébe terjesztett5). A székely nemzeti gyűléseket elhatározta, azokon elnökölt s a helyhatósági törvények végrehajtásáról gondoskodott. Mindezekből kitűnik, hogy az öszves székelység minden saját területi ügyeire nézve az ispánnak, mint a király képviselőjének, törvényes hatalma s kormányzata alatt állott. A székely ispán tiszti illetménye, miként feljebb már érintők, egyenlő volt a vajdáéval; ezen fölül J) Jos. Benkö : Diaetae, sive rectius Comitia Transilvanic. pagg. 5, 10. not. 3-6. - Eder : Script. rer. Transilv. I. 158-168. 11. ») Steph, Katona : Hist. Crit. Tom. IX. pag. 45. Tom. XIII. pag. 386. — Eder: Obsery. Critic. ad Felmer, pag. 234. — Medgyes* levéltár. 56 és 94. sz. ») Decret. Tripart. Part. I. tit. 94. §. 2. 4) Sigism. Kósa, i. m. 71. 1. 60. §. 6) Jos- Car. Eder, i. m. pag. 210 és 248, 249.