Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 55 — még a törvényszéki birságnak kétharmada esett részére1), s a beszterczeiek részéről őt ispánul megillető járulék. Végül megjegyezzük, hogy miként az erdélyi vajdáknak tiszti segédekül al-vajdáik, úgy voltak a székely ispánoknak is al-ispánjaik2). 8. §. A szász nemzet ispánja. Valamint az erdélyi vajda a megyei területen, a székely ispán Erdély keleti részein, úgy a Királyföldön a szebeni ispán, mint a szász egyetem főnöke, vezette a király nevében a közigazgatást, hadügyet és igazságszolgáltatást, gyakorolta a főhatalmat a szász gyarmatok felett. Az ő jogkörébe tartozott a közgyűléseket elrendelni, azokban elnökölni s a tanácskozásokat vezérelni. Feladata volt a korona felségi jogai felett őrködni, a kiváltságosok szabadságait fentartani s minden oldalról erélyesen védeni. E tekinteteknél fogva valamint állása nagy befolyású és tiszteletteljes, úgy egyszersmiud minden időben rendkivül terhes volt. Kezdetben csak a szebeni kerületre (comitatus Cibiniensis) szorítkozott, mint szebeni ispánnak, hatósága, kinek közvetlen felügyelete alatt kezeltettek annak mindennemű bel-ügyei; a többiek a székely ispán kormánya alatt állottak mindaddig, mignem a II. Endre-féle szabadságlevél hatályánál fogva, s egyéb királyi kedvezmények folytán egy nemzeti testületté alakultak3) Mátyás király kiváltságlevelénél fogva szabadon választott, később azonban királyi kineJ) Sigism. Kósa, i. m. 67. 1. §. 52. — V. ö. Aug. Ludw. Schlözer : Kritiscb. Sammlung. zur Gesch. der Deutscben in Siebenb. Gröttingen. 1795. 8-o. 35.1. *) Sigism. Kósa, i. m. 76. 1. 65. §. 3) „Universus populus unus sitpopulup, omnibus comitatibus, praeter Cibiniensem, cessantibus radicitus." Privil. Andreán, de a. 1224. Artic. II.