Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)
Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben
— 32 — főispán állott, de már egyenes függéssel a királytól. Az ország lakosai nemesség és pórságból állottak. A nemesség magában foglalta a főpapságot, a fő- és köznemességet; a pórság pedig a földmívelő osztályt. A magyar nemességnek kitűnő alkotmányos állása törvényeinkben gyökerezik. A nemesek az ország szent koronája tagjainak neveztetnek; Werbőczy egyedül bennök látja közjogi érteményben a nemzetet ; az országgyűléseken ők jelennek meg; az ország ügyeinek kezelésére kiválólag ők bivatvák; és számos törvényeink különösen a nemesek jogait határozzák meg és biztosítják: de mindezen kitüntetések mellett is törvényeink soha a nemeseket oly polezra nem emelték, hogy akár a király irányában független alkotmányos hatalommal birtak, akár az ország nem-nemes lakosai irányában elzárt kört képeztek volna, melyet áthághatlan választó fal von körül; alkotmányunk tehát rendi alkotmánynak, mint sokan nevezgetni szeretik, nem mondható: hanem mint az országos és nemzeti életből fejlődött szerves egész, tárgyalásunk alapeszméjének időfolyamára viszonyítva, valóságos nemzeti alkotmánynak nevezhető egyedül helyesen1). Több országos íőhivatal Istvánnak köszöni létét, mint a nádori, országbírói, fő- és al-korlátnoki, s kir. főügyészi, egy a mai helytartósághoz hasonló kir. tanács s a királyi kamara. — István kormányideje folytán rendeztettek el czélarányosabban a törvényszékek, a bírói hatáskör, s a törvénykezés módja határozottabb szervezetet nyert. A végrehajtó hatalmat a király gyakorolta az egyházi és világi nagyokkal. A honvédelem a nemességet és birtokos papságot illette. A király tanácsot a főpapokkal és főnemesekkel tartott2); dc a törvényhozásba, úgy látszik, a köznemesség is befolyt, legalább jogában állott népgyűléseken a törvényt jóváhagyni vagy nem hagyni. Itt 1) Olv. Wenzel Gusztáv értekez. i.h. 335, 343, 347, 353. U. 2) Erre vonatkozólag irja Freisingeni Ottó: „Ad curiam Regis sui (a magyar királynak) singulis ex primoribus sellam secum portantibus couveniunt, ac de suae reipublicae statu pertra•ctare et discutere non negligunt." Libr. de gestis Friderk. I. Imperátor.