Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

ELSŐ EÉSZ. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben. ELSŐ FEJEZET. Erdély szervezete. 1. §. Szent István és birodalma. Országnlás. Erdély egyesítése a magyar közállammal. A pályakérdésnek határúi kijelelt nagy időszak ötszáz harmincznyolcz évet (1002—1540.) foglal magában, melynek első része (az Árpádok kora) Magyarország európai képződését állítja élőnkbe; második része (1301—1490.) annak kül- és bel-nagyságát s virágzását tünteti fel; az ezen innen eső félszázad pedig (1490—1540.) az ország államélete hanyatlását adja a való hü színében. Szent István birodalmának alapúi a keresztyén egélyt s az erre épített nemzeti országalkotmányt választotta: európai életünk tehát a keresztyénséggel s ennek jellegét magán viselő polgári alkotmányunkkal kezdődik. A keresztyén egély meghonosítása alapján indult fejlődésnek a nem zet szellemi öszves ereje. Első királyunk alkotó, szervező 1 elke itt óriási nagyságában tűnik fel. Mindaz, mi az Arpá dok három századán keresztül nagy, dicső, lélekemelő mutatkozik, az első szent király mély vallásosságában, s roppant szerepkörének bölcs felfogásában birja alapját, életgyökerét. Az áldó gondviselés úgy intézte legott kezdetben nemzetünk sorsát, hogy a magyar királyság első századában nagy és erős királyok uralkodjanak felette, s a már Gyeics