Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Bevezetés

— 13 — majd római gyarmatosok, utóbb gepidák, góthok, hunok s avarok (várkúnok). Ennyiféle elem tarkázta már az őskorban a mai Erdélyt, mig végre egy magyar hadtest fegyveres népe telepedett meg rajta. A magyar ősöknek a mai erdélyi részekhez közeledé sökkor ezeket oláhok (mai kedvencz-elnevezéssel romá nok), az al-dunai s kárpátrészekről e tájakra nyomuló váudorrajokkal sokfélekép összeelegyedett népfaj. lakták, a bolgár harczi erőnek meghódolt s így hűbéres G-yeló nevü fejedelmök alatt. Keleti felében hosszant, ősidőktől fogva, a harczedzett vitéz székelyek tanyáztak, a rokoneredetü besenyők szomszédságában; mig délny igqton Glád bolgárai, éjszaknyugoton pedig Ménmaröt bolgár-szláv népvegyülékei űzték nomadszerü foglalkodásaikat. — Tárgyalásunk szelleménél fogva különös tekintet alá itt csak a székelyek jöhetnek. Hogy aszékelyeka hunok maradványai, kik Attila birodalmának felbomlása után Erdély keleti hegyeibe vonulva, itt f iggetlenségökeí Árpád bejöveteléig fentartották s a bejövő magyarokkal a honfoglalás munkájában részt vettek, valamint későbbi krónikáink1) s a régi csiki székely krónika2), úgy a máig is élő ősi hagyomány, melyet a történettudomány semmi bizonyos adatokkal megdönteni nem képes, egyhangúlag hirdeti3). Midőn Almos vezér magyarjai, az oroszok leveretése után, Ruthéniában akarnának letelepedni, egy lovagcsapatból álló küldöttség közéig feléjök, mely székelyekből állott/ !) „Omnes Siculi, qui primo erant popuii Athile regis." Ancnym. i. m- cap. L. — Siculi Hucorum etiam hac nostra tempestate residui es3e dubitantur per neminem." Turóczi, i. m. cap. XXIV. — „Zaculi (= Siculi, székelyek; Hunorum sunt residui." Kézai, i. m. Libr. I. cap. 4. — Caronic Budens. Podhradczky kiad. 31. 1. 3) A nemes székely nemzet constitutiója stb. Pesten, 1S18. 8r. 277.1. — Diadalmasan bebizonyított hitelessége olvasható Uj m. Mnz. Fest. 1854. X. XI. XII. fdzet. s) Szabó Károly: Béla király névt. jegyz. 73. 1,