Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 54 — ment, hogy ott János főherczeg közbenjárása által megelőzzék a horvátokkal való fegyveres összeütközést. Jelasícs július 27-én szintén Bécsbe érkezett, s a magyar királyi helytartó és ministerelnök jelenlétében a katonaság küldöttségekkel s fáklyás zenével tisztelgett neki, s nem csak az udvar, hanem az uj ministerium is pártolá terveit. Gróf Teleky László inditványára az országgyűlés kebeléből küldöttség ment a királyhoz, őt megkérendő, hogy ígérete szerint jöjjön az országba s Budára tegye át székhelyét. Azzal biztatták ezt, hogy majd september hó folytán lemegy Budapestre az országgyűlés bezárása végett. Nem is mult volna az ő felsége jó akaratán. Radetzky olaszországi győzelme után más hangon kezdtek a Lajtán túl beszélni; — az osztrák császárt visszavitték Bécsbe — s a magyar királyt sem feledték azért Innsbruckban egészen — s az aug. 14-én kelt leirat István főherczegtől visszavonta a királyi képviselői teljhatalmat. Batthyány aug. 28-án Szalayhoz sürgönyt küldött Frankfurtba, az iránt, hogy miután a reactio nyiltan kezd föllépni, s Magyarország s azután Bécs van kitűzve áldozatul, birja a német parlamentet oly diplomatiai lépésre, mi által a magyar alkotmány biztositva lesz. Ámde Szalay felszólítását meghiusitá a reactio. A felállítandó nagy honvédsereg iránti törvényjavaslat Mészáros elfoglaltsága miatt az alvidéken, lassan készült el, s győzött Batthyány azon mérséklő terve, hogy he egészen magyar lábra állítsák azt, s ily módon terjeszték föl azt Bécsbe. Ellenben