Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 55 — Jelasicsnak Olaszhonból 24 határőrvidéki zászló­aljat küldtek vissza. Batthyány folytonos összeütközésben lévén Kossuth merészebb, erélyesebb s népszerűbb politi­kájával, már többször vissza akart lépni állásáról, de a nádor tanácsára büszkeségét legyőzé tiszta hon­szeretete s a király iránti lovagias hűsége. Több ideig csak azért nem mondott le, hogy az Ausztria és Magyarország közt már-már kitörni készülő há­borút minden áron meggátolja. A had- és pénzügyi törvényjavaslatok megvita­tása után Batthyány és Deák aug. 28-án Bécsbe utaztak azok királyi szentesítése végett; de azon ürügy alatt, hogy a király beteg, nem bocsáták őket kihallgatásra, Ferencz Károly íőherczeg pedig az osztrák ministeriumhoz utasitá őket. Augustus 31-érői a bécsi ministeriumtól egy emlékiratot küldtek Budára a nádorhoz, metyben azt követelik, hogy a pénz-, had- és kereskedésügyi tárczát adja vissza a magyar, és a statusadósság egy részét vállalja el. Sonst habén sie keine Schmerzen. Sept. 4-én Kossuth indítványozá, hogy 100 tagból álló küldöttség menjen az országgyűlés kebe­léből a királyhoz. Pázmándy csak kihagyásokkal mondhatta el férfias nyiltságu beszédét, mint ulti­mátumot. A válasz erre épen nem volt kielégítő, s a küldöttség leverve, de más részről fenyegetőzve, ha­jójára veres zászlót kitűzve távozott vissza. Ez alatt Kossuth nem maradt vesztegen, egyre nyomatta az 5 forintos bankjegyeket, s a fegyver­zést és táborzást hathatósan folytatá. Ekkor kezdett a sorkatonaság csoportosan átlépni a honvédzászlók alá, a sárgafekete zsinórt letépvén egyenruháiról.

Next

/
Thumbnails
Contents