Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 53 Július 11-én Kossuth Lajos óriási izgató ereje, s elragadó szónoklata egész hatalmával fújta meg a riadót; azon ismert jelszavával: „A haza veszélyben van!" A külföldtől, szóla ő, hiába várunk segélyt; a veszély elháritására minmagunkban kell keresni az erőt mindenek fölött. Élni csak azon nemzet fog, mely magában hordja az életerőt; kit nem saját életereje, hanem mások gyámolitása tartogat, annak nincs jövendője; s felhívja a nemzetet, hogy a haza megmentése végett szavazza meg 200,000 honvéd s 62 millió forint államkölcsön kiállítását. Erre az egész ház felállott s egy szívvel egy lélekkel kiállá ki: „Megadjuk!" — „Önök felálltak, folytatá Kossuth, mint egyetlen férfiú, és én leborulok e nemzet nagysága előtt." Valóban nemzetünk ujabb életében ezt lehet a legnagyobbszerü mozzanatnak nevezni. Ezt aztán ki merte volna törvénytelen lépésnek mondani?! Az igért 40,000 ujoncz helyett kétszáz ezerét adott a nemzet, s nem másnak, hanem magának. Ez ártatlan önszeretetét talán csak meg lehet neki bocsátani. A július 20-án kezdődött válaszfelirati vitában fődolog lévén az olasz kérdés, Batthyány mindent elkövetett, hogy ezt az ő mérsékelt s kibékitő modorában oldják meg. Ellenben Kossuth nagyon is élire állitá a dolgot, most megszűnt diplomata lenni, s oly őszintén nyilatkozott, hogy Batthyány kénytelen volt az ellen tiltakozni; — mind a mellett mégis Kossuth súlyos föltéteit fogadá el a többség, s ez által Batthyány mindinkább le lőn szoritva a békéltető politika teréről, de azért még sem hagyott fel az alkudozás sikerének reményével. E végből B. a nádorral együtt ismét Bécsbe