Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 32 — Az udvari párt március 28-án a magyar ministerium tudtán s akaratán kivül, sőt ellenére, az illyrhorvát párt kiszemelt vezérét, a reactio leghívebb támaszát, Jelasics ezredest nevezte ki Horvátország bánjává. Batthyány békés uton akarván e dolgot kiegyenliteni, a nélkül, hogy ez ujabb kihivó jogsértés miatt bárkinek is szemrehányást tett volna, a magyar és horvát nemzet közti kölcsönös bizodalom s egyetértés biztosítására vonatkozó némely kérdések felderítése végett szükségesnek tartá a bánnal személyesen értekezni, minél fogva Pestre egész tisztelettel meghívta ó't a m. ministerium nevében. Egészen más, ennél nagyobbszerü tervei voltak a ravasz eszű bánnak, hogysem ó' akár a magyar, akár a horvát nemzet érdekében akart volna tenni valamit; ő egyedül a békés uton kivivott magyar törvények s az önálló magyar kormány fegyver által leendő erőszakos megsemmitése, a kényuralom s Austria bomladozó egysége helyreállítására vállalkozott, s engedé magát a reactió által vak eszközül felhasználtatni; kormányunk meghivását még csak válaszra sem méltatá, sőt az engedelmességet nyiltan felmondva, valódi hadi készületeket tett. A horvát néptömeget — valamint a velők egyesült szerbeket — álnok izgatóik, leginkább papjaik azzal ámiták, fanatizálták, hogy nem a magyar nemzet, hanem a horvát és szerb küldöttség vivta ki részökre az uj szabadságokat, hogy a magyar kormány csak bitorolja a hatalmat s fegyveres vad csapatait a végből fogja ellenök küldeni, hogy elvegyék nyert szabadságaikat, azután gyermekeiket leöldösik, leányaikat, nejeiket meggyalázzák, papjaikat elűzik, s kálvinista és lutheránus papokat hoz-