Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 31 mukat az ország pénztárába. Hogy ne csináljunk oly nagy füstöt, s ne füstölhessünk az orruk alá, mindenféle cselfogással a dohányt is ki akarták Kossuth kezéből ragadni, de itt is utjokat állta, s jófajta füstölőinket az ország magazinumába rakatta le, a miért aztán utonállónak nevezték. Hevert akkor a budai fegyvertárban mintegy 14 ezer darab mangaléta, s ez a mi szegény nemzetőreinknek igen jól a kezök ügyére esett volna; és mennyi baj- és huzalkodásba került, mig a budai parancsnok a vérontással megbőszült macskazene fülrepesztő nyávogásaira is alig akarta azt kiszolgáltatni. Ministerelnökünk még Pozsonyból irt a bécsi ministeriumhoz, rendelné meg haladék nélkül, hogy a külföldön levő magyar katonaság egy fölösleges része, a rend és béke fentartása végett jöjjön vissza az országba; a császár képviselője és a bécsi ministerektől kapott ugyan ez iránt elég Ígéretet, de eredményt nem. Sőt ellenkezőleg, a külföldön lévő magyar ezredek parancsnokainak Bécsből meg volt hagyva, hogy a magyar kormány rendeleteit ne teljesitsék, s a katonaságot, ha netalán lázitó kiáltványok által el lennének csábitva, s haza akarnának jönni, erőszakkal is tartóztassák vissza. A mit a gyenge király a magyar ministerium kivánatára nyiltan rendelt, azt az udvari reactio titkon azonnal visszavonta, meghiusitá. S igy a magyar király és m. ministerium tekintélyét szándékosan akarták csúffá tenni. Az ily jogsértő súrlódások, összeütközések napi renden voltak akkor, s a tárgy komolysága ellenére az ily tragikomikus jelenetekről nehéz dolog volna szatírát nem irni.