Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 30 _ saját magunkéból és emberségéből, mig a jogtalan jogkövetelők ismét a mienkből akartak gazdálkodni. A kinevezett és megerősitett magyar hadügyért, a jó öreg Mészáros Lázárt, volt esze a német hadi kormánynak, jó ideig haza nem bocsátani az olasz táborból; de viszont az elnökministernek is volt annyi házi esze, hogy ezen betöltetlen, nagy fontos­ságú, s életbevágó hivatalt a maga nyomatékos sze­mélyével töltse be. A jó kollégák ugy szoktak szé­pen segiteni egymás baján, szükség esetén ugy pótolják ki egymás hiányát, csak azért, hogy ne quid detrimenti respublica capiat. Sőt a szájhősek által félénknek és habozónak nevezett ministerelnök még tovább is mert menni, midőn april 16-án rendeletet küldött a Magyarorszá­gon lévő főhadi kormányszékekhöz az iránt, hogy a törvények értelmében a rendeleteket ezentúl nem Bécsből, hanem kizárólag tőle veendik. A bécsi re­actio és a főhadi kormányszék pedig rájuk paran­csolt, hogy a magyar kormánytól semmiféle rende­letet ne fogadjanak el, s nagyon természetes, hogy a régi, megkövesült osztrák-magyar főtisztek erre aztán kutyába se vették a magyar ministerium pa­rancsait. A szabadelvű, (?) alkotmányos szellemű (??) osztrák bécsi ministerium törvényeink jszentesitése után is rendeletet bocsátott ki, hogy arany-, ezüst­és rézbányáink termékeit ezentúl is Bécsbe szállítsák s ne valahogy Budapestre: Kossuth elgondolván azt, hogy magyar pénzügyéi* nem létezhetik ma­gyar pénz, s kivált valódi értékű arany s ezüst pénz nélkül, a Bécs felé inditott kincses szekereket történetesen Pest felé fordittatá, s kirakatta tártai-

Next

/
Thumbnails
Contents