Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 6 lére, hogy hű fiúhoz illőleg meghálálja jótéteit, s nagyban lerója neki hazafiúi tartozását. Valamint már elébb hazánk nyelvét, irodalmát, történelmét, törvényeit, ugy ujabban ismét gazdászati, kereskedelmi, iparos viszonyait, szükségeit, hiányait kezdé a nemes gróf mélyebben tanulmányozni, s teljes erejéből iparkodott nagy bajain gyökeres orvoslással, nagylelkű tetemes áltozatoks önmegtagadással segiteni. S igy a külföld legelőkelőbb köreiben megfordult, annak minden finomított gyönyörét s élveit kimeritett közönbös világfiból egyszerre magyar tetthazafi lett, a szó legnemesebb értelmében. Batthyány büszke önérzetét fokozta az, hogy az egymás ellenében oly nagy tűzzel harczolt politikai pártok mindenike ügyekezett magának megnyerni őt. Maga, a fővezéri szerepet vitt s a pártok kicsinyes tusáin felülemelkedett, a magasabb színvonalról oly mélyen alánéző gróf Széchenyi István is látva azt, hogy itt Batthyányban nem csupán egy gazdag, hatalmas dynaszta, hanem egy értelmes és lovagias, szilárd jellemű hazafinak fényes jövendője kezd felhajnallani; minden lehetőt elkövetett, hogy vele egy rangban és diszpolczon álló vezéri társát a maga közvetitő s középúton járó politikájának megnyerje. De más részről az ellenzék is szemes és körültekintő vala, s nem ok nélkül, de nem is ügyetlenül vetette ki reá gyöngébbnek látszott, de azért még is eléggé erős hálóját. Az ujabbkori műszónoklat páratlan remeklő példányképe, az aranyszájú Kossuth Lajos 1841-ben inditá meg roppant hatású politikai hírlapját, de mivel a szűkkeblű, eszmegyilkos cenzúra