Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 7 felsőbb utasítás folytán legjobb vezérczikkeit széttépte, agyonmarczangolta; a társadalmi téren kezdett izgatni, és szerencsésen megalakitván az első magyar iparegyletet; az ő indítványára Batthyányi választák meg elnökévé, mi főkép az iparosok s kereskedők közt fölöttébb emelte a gróf népszerűségét. S bár eleintén ez is mint Széchenyi nyíltan roszalá Kossuth modorát, de ennek radikál demokrata elveihez mégis inkább szított mint a kormánypártiakéhoz. Kossuth sejtve Batthyány nagy jövőjét, mindent elkövetett, hogy hozzá közeledhessék, s biz almát megnyerje, mi ipar egyleti érintkézésök- s összeköttetésöknél fogva sikerült is neki. Majd ismét az országos iparvédegylet elnökévé a felsőházi ellenzék egy tekintélyes tagját, gróf Batthyány Kázmért, a rendithetlen hűségű, s lovagias jellemű hazafit választatá meg, s a két Batthyány-elnök nemcsak az ipar- és védegylet, hanem az ezzel kapcsolatban állt iparműkiállitások, a szerencsétlen kereskedelmi és gyáralapító társulat, az iparműtár s több ily vállalatok anyagi, szellemi érdekeinek hathatós előmozdítója, bőkezű és nagylelkű segélyezője volt, s egyes gyárosok, iparosok fölemelésére is sokat tettek, áldoztak, s ezzel a hazai ipars anyagi érdekeink gyarapítását eszközölték, valamint az említett egyletek által a radikális ellenzéki párt is tetemesen erősödött, a honi ipar pedig épen a bekövetkezett nagy politikai mozgalmak miatt nem fejlődhetett ki jobban. Tagadhatlan, hogy a társadalmi téren egyesülve az oly nagy népszerűséggel bíró Kossuthtal, a nálunk annyira elhanyagolt hazai ipar emelésére nem kis befolyással volt országos ipar- és védegy-