Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

— 9 — kor szellemével, s ezáltal önmagától elbukni kényszerítse. Az új kormányrendszer nem mindennapi eszme volt. Macchiavellistikus politikának lehetne nevezni, ha céljai oly nemesek lettek volna, mint a flórenci titkáréi. Annyi érdeme azonban mindenesetre volt, hogy, mint minden határozott politika, sietteté a dolgok kifejlését. A Metternich által elvetett kockán két kérdés állt: Fog-e sikerülni a kormánynak, támaszkodva a nemesség százados jogvédő, conservatív politikájára, meggátolni a magyar alkotmány minden oly reformját, mely annak korhadt testébe új életet ónthetne? Vagy fog-e sikerülni a nemzetnek, míg egy kézzel régi jogait kénytelen védeni az önkény ellen, másik kezével azokat oly modern alapokra fektetni, melyek azoknak fennállását biztosítsák? E kettős kérdéstől függött Magyarország létele. Az új kormánypolitika ezen alapgondolatának idő kellett, míg valósággá lehessen. A nemzetnek idő kellett, míg e politika célzatait — ha világosan fel nem ismeri is, legalább a tapasztaltakból annyira kisejthesse, hogy ösztönszerűleg egyenesen ellenök fordulhasson. S ez eltartott egy negyed századig.