Szemere Bertalan: Naplóm - 2. kötet (1869)

— 95 — kötelezettségének eleget tenni, igy ő maga akarja itt létesíteni. Tervem volt részt venni a vállalatban. Lehetetlen, hogy hasznos ne legyen, mivel szükséget pótol, ékesit és olcsó. De ő hirtelen Angliába utazott, harmadik nőt veendő, — s ezzel nekem tetemes kárt csinált. Ugy látszik, nem állandó terveiben. Untalan ingadozik. Eszes ember, de állhatlan, ha nincs ki vezérelje. Amnestiáért is folyamodott. És ez most érkezett meg. Kérte, mivel vagyonát reményli visszakaphatni, de hon maradni nem szándékozik. Sok fátum érte. 1850-ben neje utána volt jövendő, s lovai elragadván, kocsija felfordult, meghalt, s vagyonát a kormány lefoglalta. 1852-ben ismét megházasodott, de 1856-ban nejét s gyermekét tiz nap alatt elveszté. Egy gyermeke él. Most vett nőül egy angol leányt, kivel azonnal 20,000 francot kap, később többet. Jó ember, jó férj, házi életet kedvelő, s örülnék ha itt telepednék meg egykor. Szörnyű nap volt január 14-ke. Napóleon a nagy operába menvén, három gránátot hánytak kocsija felé, s ő s neje csodálatosan épen maradt, de 150 sebesült meg és hét belőle meg is halt. En csak másnap a lapokban olvastam. Szörnyű az izgatottság. A belügyminiszter leköszönt, helyébe egy tábornok neveztetett ki. Rendkívüli törvényt nyújtottak a követház elébe, miszerint a kormány mindenkit elfoghat, internálhat vagy coloniákba szállíthat. A merény okozói Orsini, Rudio, Pietri, Gomez, mind olaszok. Az első, ugyanaz, ki 3—4 év előtt Majlandból csodálatosan megszökött. Körte alakú volt a gránát, megtöltve fulminánt mercure-porral; sulyosb végén 10—20 capszula volt, ugy hogy akármikép sújtatott, el