Szemere Bertalan: Naplóm - 2. kötet (1869)

— 118 — A „La Presse" közleménye. „Magyarorszság volt hadügyministere Mészáros altábornagy meghalt. Legkitűnőbb számüzött-társai egyike. Szemere Bertalan, ez alkalomból a következő sorokat intézi hozzánk, melyeket közölni sietünk. — Pauchet E. „A magyar emigrátio, bár számra csekély, már sok tagját vesztette el. A lovagias gróf Batthyány Kázmér Párisban halt meg; Bem tábornok, küzdelmünk hőse, Aleppoban; Beöthy O., a nagy szónok Hamburgban; a vitéz báró Kemény F. Londonban; a bátor Pragay (?) Cubában lövetett agyon; a derék Lórody Ázsia sivatagain veszett el. Egy szóval alig van a világnak oly zuga, hol egy két barátot ne kellene siratnunk. S legközelebbről, november 16-án, ismét egy nagy érdemű embert vesziténk el. Mészáros Lázár altábornagy hirtelen halt meg Eywoodban (Herefordshire) Angliában, alig érkezve meg az Egyesült Államokból, hol utolsó öt évét tölté. Szándéka volt Genfben telepedni meg, e szintoly szabad földön, mint az a honnan jött7 de sokkal közelebb annál szeretett hónához, s ez az egyedüli ok, mely őt arra birta, hogy visszatérjen Európába. Csak hatvankét éves volt. Fiatal korában katonai pályára lépett, s minden rangfokozaton dicsőségesen átmenve, soká volt vitéz ezredese egy vitéz magyar huszárezrednek. Mikor 1848-ban Magyarországban a felelős kormány megalakult, őt, mint tábornokot hivták meg a hadügyi tárczára. Sem hely sem idő mind azt elsorolni a mit tett, akár mint minister, akár mint hadtestparancsnok; elég legyen itt sirja fölött kimondani annyit, hogy soha senki polgári kötelességét jobban