Szemere Bertalan: Naplóm - 1. kötet (1869)

— 104 — jes hatalmát nemcsak kivégzésre, de megkegyelmezésre is akarja használni, és 28 legterheltebbet (mint a honvédelmi bizottmány tagjai, s Bónis, Palóczy stb.) kötélre ítéltet és egyszersmind teljesen megbocsát nekik. 0 elcsapatott. De eredménye lett, hogy a kik 10 évnél kevesbre Ítéltettek az előtt, azok amnestiát kaptak, és még 209 országgyűlési tag és kormánybiztos. Természetes de szükséges következménye a Haynau szeszélyes tettének,, ha ő a főknek megbocsátott, képtelenség lett volna a többieket elmarasztani. Ezeknek tehát pörük egyszerűen megszüntetett. Ez az egyik, nevezetes, szerencsés fordulat. Másik a népösszeirás. Ezt katonatisztek és pedig német vagy határőrtisztek teljesitik. De a nép magát tömegestül magyarnak irattá be, a „nemzetiségi" rovatba. Tehát a kormány e rovatot ezzel „nyelv" váltotta fel. Es ime, ugy hirdetik, a magyar rovat alatt n y o 1 c z millió találtatik. Ebben nagy tanúság van. Es ebben nagy magasztalása van a magyar fajnak. Elismerése annak, hogy a magyar nem magáért, de valamennyiért küzdött és vérzett. — Nőm, Lipoldám ismét volt Haynaunál. Mindig akkorra biztatja, midőn elitéltetem. Mondja: ő neki nincs hatalmában adni, mert azt politikai magasb tekintetek tiltják. Sejtem az okot némileg. Várok addig, mig Dinám dolgát testvéreivel végzi, de tovább nem engedem szenvedni. E hónapban munkámat bevégeztem. Nekem 37—38 iv, mi nagy 8-rétben nyomtatásban is annyit ád ki. Három kötet vagy rész leend.