Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 65 XVI. Paris, oct. 18-án, 1861. U. i. Érdekes olvasni otthonról azon sokféle határozatokat s főispáni beszédeket. Némely jeles, mint a Czyrákié, a mult századbeli typussal bir, de soké reményem alatt maradt. Kíváncsi valék Tisza beszédére. A „Napló" szorul szóra közié. Barátom az roszabb a középszerűnél, egy betanult gyermeki beszéd, forma s tartalom, itélet s poésis nélkül, ha ilyen ember imádja a kormányzót, nem csodálom. Andrássy Manóról tudod, hogy 1849-ben, mint tornai főispán hir nélkül elhagyta a hont. És ilyen embert zempléni főispánnak neveznek ki; azt mondá: életét s mindenét a hazának áldozza. Nem volt senki, ki 1849-re emlékeztesse. Wenkheim beszéde Esztergomban silányka volt. Eötvös csak replikázott, a helyett hogy egy magasb politikai elvadásra használta volna fel az alkalmat. Ily értelemben csak Desewffy szólt, igen nyomosán. Deák nem jelent meg, csodálatos politika. Némely emberek épen nem szerepelnek. P. o. Kazinczy, Kovács L., Bónis, Patay stb. Ha Kossuthnak lapok járnak, kérd elolvasni, igen érdekes mind ezt figyelemmel kisérni. A Vojvodina visszacsatolása nagy fontosságú. Ez mégis jó akaratra mutat, mert bizony embereink nem ugy beszélnek, hogy a többi fajokat visszanyerjék. Szemere III. 0