Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

66 Ugy látszik, hogy régente már a kir. kincstárnok és a főtárnokmester ugyanegy volt, a kihez tartozott a királyi városok mint „kir. pecuüum" feletti főbíróság és a kir. kincsre és pénzverdérei ügyelet. De későbbre is megmaradt a kir. városok feletti bírósága, mivel azoktól a melyek nem személynökiek (Personalitis) vagyis a kir. személynök főitélőszéke alá tartozók, a fölebbvitel hozzá történt ; és a perek innen a hétszemélyes táblára vitetnek felyebb ; azokhoz ő és altárnoka kir. parancsokot is küldhetett, mint azokra nézve rendes biró (Judex ordinarius), ugyanazért az esküt a király jelenlétében teszi le. c) Az országgyűlésen a nádor és országbíró akadályoztatása esetében nem a bán, hanem a tárnok elnököl. Üléssel és szavazattal bir a helytartótanácsnál és hétszemélyes táblánál is; sőt az elsőnél rendesen ő szokott elnökölni. a) 1687: 10. b) 1741: 12. c) 1486: 73. — 1492: 42. A többi ország-zászlósok. A többi ország-zászlósoknak régi időótai tisztjök minden további jelentőség nélkül, a mint czimök mutatja, csak az országgyűlésem szertartások részvétében áll, mint fennebb mondottuk: kivéve a magyar nemes testőrség (gárda) kapitányát. A királyi főlovászmesternek ezen felül tisztje: az országgyűlés alatt a királyi udvar, és országgyűlési tagok szállására és az élelmiczikkek árának mérsékletére felügyelni. A főajtónálló pedig a nyilvános bejárásoknáli rendre ügyel az országgyűlésen, és tisztje ott a csendet fentartani, azelőtt a főtáblánál ő tartá az ajtót, az alsótáblánál pedig helyettese, kik bizonyos időre kirendeltettek, az ezekbeni változásokról alább lesz szó. a) Végre az ország-zászlósok nevei az országgyűlési végzemények és diplomáknak a végén, azon idő szerint felsoroltatnak. a) 1948. 4. t. cz. 10—14. §.