Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

67 72. §. Korona-őrök. A korona-őrök, noha az ország-zászlósai közé nem tartoznak, sem az országgyűlési decretumokban, vagy kiválsáságos levelekben nevök nem jelenkezik, mind a mellett mindjárt az ország-zászlósai után következnek. II. Ulászló alatt rendeltetett, hogy az ország sz. koronája a világi rendből választott és felesketendő két férfiu őrizetére bizassék a) mit II. Mátyás is megerősített, b) a törvény rendeli, hogy a nemzet a király által vallás ' ülönbség nélkül kijelölt született magyar világi rendüek közöl válasszon, és ez alkalommal a választottak az esküt a király jelenlétében letegyék, c) egyiköknek legalább mindig a korona székhelyén keli lennie d) és a tulajdonképeni korona-őrsereg az ő parancsnokságuk alatt áll. a) 1492. 3. —1500. 23. b) 1608. 4. Petri de Réva de Sacra Regni corona in scriptor. rer. hung. T. 2. p. 575. c) koronázási hitlevélnél fennebb 32. §. d) 1715. 38. n. §. Mágnások. a) Főispánok. Mágnások, szorosabb értelemben vagy hivataluknál vagy születésüknél fogva azok. Az előbbiekhez tartoznak a főispánok, a fiumei kormányzó; az utób biakhoz pedig a született herczegek, grófok, és bárók; innét kitetszik hogy mágnás lehet olyan is, ki különlönben születésére nézve a nemesi rendhez tartozik; közös joguk hogy az országgyülésen a főtáblánál fejenkint üléssel és szavazattal bírnak, — de küldötteik csak az alsó táblánál ülhetnek. A főispánok vagy örökösök, vagy pedig nem ilyenek; az elsőknél a főispánság örököseikre átmegy, de az utóbbiaknál nem. 5*