Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

57 professorokat az egyházi rendből, szabad végrendelkezési joga van; uri- és fölebbviteli-székkel bírt 1848-ig, melytől folyamodásnak is csak ő felségéhez volt helye; ez Ítélőszék elé tartoztak a püspöki jobbágyok és a gyulafehérvári zsidók, néhány pert kivéve. 0 főpártfogója a zsidóknak, és ő ád nekik az egész fejedelemségben rabbikat. Az egri püspök hajdan a király negyedik fiát tartozott nevelni. A veszprémi püspök kiváltságos jogáról szó volt a koronázásnál, a) A zágrábi és győri püspöknek és a szent-mártoni apátnak joguk van egyház-nemeseket alkotni, kik az úgynevezett egyház-nemesi székek alá tartoztak stb.; ezekről alább tüzetesen szólandunk. b) a) 1. Fényes id. munkája 51. §. b) alább 82. §. IV. FEJEZET. Az országnagyok. 62. §. Az ország bárói, zászlósai. Az országnagyok, mágnások, kik a mohácsi vész előtt barones és magnates czim alatt sokszor fölcserélve jőnek elő, és néha „jobbagiones" mintegy „jobbak," jelenleg általában véve mindazok, kik az országgyűlésen a főtáblánál ülés- és szavazatjoggal székelnek. De szorosabb értelemben véve a mágnások országzászlósokra „Barones Regni" és közzászlósokra „Magnates" oszlanak : Ország zászlósai, „Barones Regni" azok, kik az ország főméltóságait részvéttel a közigazgatásban vagy csupán tiszteletileg viselik; az elsők főzászlós uraknak is neveztetnek, következő rangfokozattal: 1-ső a nádor, 2-dik