Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

52 badságuk azonban min dny áj oknak egyenlő és a nemesi kiváltságos jogok mindnyájokra egyenlőn kiterjednek, a) A nemesek mint eleve és folyvást katonák, nem voltak zsoldosok, béresek, hanem miután vezéreiket követték, az elfoglalt térekhez jogot tartottak és azokban részesültek is; innét szármozott az „Allodium" vagyis „majorságiföld" elnevezés, ellentétben a jobbágyi földdel; de törvényszerzőink és tudóink szerint egyszersmind az idegen „hűbéri" birtokkal, és igyazok, kik a magyar nemességi birtokot a német és más hűbéri rendszerből eredett birtokokkal egyenlővé kivánnák magyarázni, a valóságtól igen is eltérnek. A nemességet már Verbőczy „p opulus"nakmondja mintegy kiváló értelemben; mert csak a nemesek élvezték a birtoklási jogot, a többi népség pedig csak tőlük, bizonyos kisebb nagyobb feltételek alatt, b) a) Verb. I. R. 2. 9. 1715. b) II. R. 4. — 1. Horvát Bibliotheca Jurisconsultoruin Hungáriáé IV. köt. 56. §. Az ország karai és rendéibe léphetés feltételei. A nemességet széles értelemben véve a főpapokra nézve megadja a király kinevezési oklevele még a római szék megerősitése előtt teljes közjogi állással. Az országnagyokra nézve hasonlókép a királyi kinevezés. A mágnások születés által, az idegenek honosítás („indigenatus") által hódolati eskü mellett az országgyűlésen lesznek nemesekké, a többi szorosan vett nemesek királyi adomány, vagy czimeres levél (Armalis) által, a szabad királyi városok és kerületek úgynevezett fölszabaditási kiváltság (elibertationale Privilégium) által, a) a) 1. alább 76. §.