Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

53 II. FEJEZET. A nemesi előjogokról. 57. §. Általában és különösen: 1) sarkalatos e 1 őj ogaik. A nemesek kiváló előjogai 1848. előtti törvényeink szerint vagy sarkalatosak, vagy ezeken kivül egyébb személyes és vagyoni jogok voltak; a sarkalatosakat Verbőczy I. R. 9. czimében sorolja fel a következőkben: 1- ör. Hogy törvényes idézés és Ítélet nélkül nemes embert elfogatni és letartóztatni nem lehet. 2- or. Hogy nemes ember, kivéve törvényes koronás fejedelmét, senkinek hatalma alatt sem áll, és maga a király sem bánthatja őtet rendszerint, sem személyében sem vagyonában akárkinek panaszára, törvény utján kivül. 3- or. Hogy a nemes ember királyának csak fegyverrel tartozik az ország védelmére szolgálni, mentve minden szolgálattól, és minden adózástól, annál fogva nemes telken katonának szállást adni nem köteles. Ezekhez járult régenten az ellenszegülés szabadsága, hogy ha a király a nemesi szabadságokat sértette volna. De ez balmagyarázatra is adván alkalmat és hadviselhetésre is kiterjesztetvén, 1688-ban eltöröltetett. E sarkalatos szabadságok azonban több kivételeket szenvednek. így elfogatni és őrizet alatt tarthatni a nemes embert is: 1) felségsértés vagy pártütés vádja, vagy súlyos gyanúja miatt, a törvény által kijelölt esetekben; 2) ha más nagyobb bűntettben éretik, mely halálos büntetést is vonhat maga után; 3) ha katona lévén megszökik; 4) ha hivatalos számadással tartozván szökni, készül; 5) tudva lévő gonosztévők és azok czimboráik, ha lakásukon kivül egyébb