Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

74 VII. FEJEZET. A királyi e g y ii 11- u r a 1 k o d ó. (Corregens Regius.) 47. §. A királyi együtt-uralkodó vagy királyi kormánytárs. A királyi együtt-uralkodó vagy helyesebben királyi kormány társ eredete bizonytalan ; — mellőzve a történeti vitatkozásokat, Pray után a) Zsigmondról olvassuk, hogy néki koronázása előtt is volt már joga a kormányzásban, de intézkedései a királynő megerősítésétől feltételeztelek. Ujabb példát és határozót bírunk Ferencz lotharingi vezérben, kit Mária Therezia király a kormányzatban részesített a nemzet beleegyezéséve], mint ez az 1741. 4. t. czikből kitetszik, azonban ez is csak minden továbbrai követkéz'etés és a nádor joga csonkítása nélkül szavaztatott meg, és pedig bizonyos feltételek alatt: hogy t. i. ez által a birodalom részeinek az 1723-ki í, és 2, t.czikben megállapított oszthatlansága és a megalapított örökösödési rend csorbulást ne szenvedjen, tartama csak a királynő tetszésétől függjön, és ha az meghal, az örökös gyámsága és a kormányzás joga a kormánytárst illesse ; hogy ezen együtt kormányzás az ország törvényeivel egyezzék, és a kormánytárs azon jogokat, melyek csak a törvényes koronázott fejedelem jogai, ne gyakorolhassa. Végre hogy a nemzet ősi jogaiban és szokásaiban, szabadságaiban akórmánytárs által is megtartassák és ezek megtartása az ott kitett esküforma szerint esküvel is erősíttessék. Ezekből következik, hogy a corregensségre általában törvényünk nincsen. Az 1741. 4. t. czikben is óvás van téve.