Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

40 Ferdinánd neje Anna, és a sz. korona legelőször Máriának, Maximilián első feleségének, vállára tétetett. A királynékat régi szokás szerint a prímás keni fel és a sz. koronát is ő teszi vállukra, de a házi koronát fejökre a veszprémi püspök teszi, mint a királyné örökös kanczellárja; a királyné azonban sem esküt nem tesz, sem arany sarkantyús vitézeket nem üt. 38. §. Koronázási ajándék. A koronázási országgyűlésen maga az országgyűlés a koronázott király és királynét pénzbeli ajándékkal (Honorárium) tiszteli meg. Ennek első példája a XVI. században jelenkezik Miksa alatt; a) az óta folytonos gyakorlatban van, és mennyiségre nézve különböző. V. Ferd. királynak e czim alatt 50,000. b) Ferencz kir. nejeinek: Mária Thereziának 25 ezer, c) Ludovikának 50,000, ft. Carolinának 50,000 darab arany szavaztatott e czim alatt d) a) 1563. 2. b) 1830-ki országgyűlés napló 61. 62. 1. c) Ugyanaz d) 1808-ki országgyűlési napló 82. 1. és 1825-ki 99. lap. ÜL FEJEZET. Az ország ékességeiről. 39. §. Az ország ékességei, a szent korona. Az ország ékességei: a sz. korona, kard, alma, kormánypálcza, saru és harisnyák. A szent korona két részből úgymint illetőleg két t. i. latin és görög koronából van össze állitva. Koller tudós után, ki arról tüzetesen értekezik, a latin része latin felírással régibb és ugyanaz, mellyet Sylvester romai pápa