Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

41 szent Istvánnak küldött, ki azzal 1000-dik évben mint első királyunk, első megkoronáztatott. A másik, a görög része ujabb, a mint azt a rajta látható Constantin Porphirogeneta, Dukás Mihály és I. Geiza királyunk képeik, mint sz. István kora utániakéi mutatják, s rajta görög fölirások láthatók. — E korona angyali, apostoli melléknevekkel diszlik, ez a magyarnak vallásos kincse, és mint fenébb láttuk, ahhoz egyszersmind legfontosabb nemzeti jogai kötvék, innét magyarázható nemzetünknek annak őrizete körüli gondossága, mellynél fogva az eleve a székesfehérvári főegyház őrjére, a) ki emellett terjedelmes és jelenleg „Custodiatus Albensis" czim alatti javakat birt, bízatott, később Visegrád vára jelöltetett ki helyéül és két, az országgyűlésen valláskülönbség nélkül választott világi őrökre bízatott b) c) utóbb Pozsony d) végre Buda vára e). a) 1464. 2 —1492.3.—1608.4.k.e.—és 16. kor.u. 1613. 18. 1622. 2. és 1659. 1. 10. cond. b) Pray Annál, 1.183. 1. Szvorényi Amoenitates Híst. Eccl. Hung. V. füzet 1. sz. c) 1492. 3.—1498. 25. d) 1608. 4. 1715. 38. e) 1791. 6. 40. §. b)Az ország többi ékességei. A kormánypálcza kristálygolyóval végződő arany lemezzel bevont buzogány alakú pálcza, melyről 26 arany lánczon ugyanannyi arany golyócska függ. Az alma arany lemezből, belől üres, felül kettős ke reszttel, mely négy részén valaha ugyan annyi paizsot mutatott, ezek közöl az egyik még fenlevő az anjoui királyoknak Magyarországéval elegyitett czimerét mutatja. Szent István kardja, legfelől Jézus és Mária neveikkel a felső gömbjén. A palást, mellyet első szent királyunk és neje Gizella királyné a székes-fehérvári szentegyháznak ajándékozott, később királyi palásttá lett. Formájára nézve ollyan mint az u. n. papi pluviale, a kelméje kék selyem, több szent ábrázolattal és Írással kivárva.