Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

39 36. §. A koronázás helye. A koronázás helyére nézve törvényeinkben csak annyi foglaltatik, hogy az ország határain belől történjék. Régente rendszerint Fehérvár volt a koronázás szokott helye a) b) ugyan azért Székes-Fehérvárnak neveztetik, sőt a régi oklevelekben kiválólag „Urbs regia" elnevezés alatt is fordul elő, azonban e város a török kezébe kerülvén, I. Ferdinánd Pozsonvban koronáztatta meg fiát Maximiliánt, c) III. Ferdinánd az ott uralkodott ragály miatt Sopronban, d)Ferencz Budán, a többi királyok pedig mind Pozsonyban koronáztattak meg. a) 1. Rob. Károly diplomáját. b) Különösen erről Székes-Fehérvár városának esedezése az 1825 ki országgyűlésre, a város koronázáshoz! jogainak visszanyerése végett névtelen szerzőtől; kijött Székes-Fehérvárott 4 ed rétben 1825-ben. Ott 5.6. 7. lapon mondatik, hogy szent István királyon kivül, ki Esztergámban, és Aba Sámuelen kivül, ki Csanádon koronáztatott meg, Fehérvárott 36 magyar király koronáztatott meg I. Ferdinándig bezárólag; a királynők közül pedig tizen. c) Istvánffy Hist. L. 21. d) 1625. 3. 37. §. A királynék koronázása. A királynők koronázásaiba ők valóságos királyi hatalommal birnak, és igy nőkirályok. mint Mária Therezia is volt, hasonló a királyéhoz; azonban a királyok nejeik is ősi szokásnál fogva megkoronáztatnak; de ezek azon különbséggel , hogy a királynők jobb karon, a tenyéren, és hónuk alatt kenetnek fel, a királyi pálcza és alma is átadatik nekik, de a kard nem; a sz. korona jobb vállukra, mintegy királyi férjökkel a kormányteherbeni részesülés jeléül, fejökre pedig csak az úgynevezett házi korona tétetik, és bár az ország elejétől a XV. század végéig a sz. korona is fejökre tétetett, s Hóllós Mátyás neje Beatrix is ekkint koronáztatott: első volt, aki a házi koronával ékesittetett: I.