Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

I. Könyv. Magyarország területéről

21 II. FEJEZET. A határjogok (jura Finium) és az ország köve' t e 1 m é n y e i (activae regni Praetensiones). 14. §. Az ország — korona követelményei. Régi területi nagyság, birtokkiterjedés tekintetében a magyar birodalmat a legterjedelmesebb birodalmakkal közös sors érte; minek oka, sajnos, sokszor belölről is származott , mint a történetek tanúsítják, a) Az elszakasztott és máig vissza nem került tartományokhozi jogot közjogi életünkben „jus Finium" és „activae Regni praetensiones" mintegy az „ország activ-kö vet élményei" czimek jelölik; azokhozi jog fentartása a királyok czimébeni folytonos megemlités által szól a birtokoshoz ; s mintegy tudatja, hogy adandó alkalommal az igaz jószágnak igaz tulajdonosához vissza kell kerülnie. Elvül áll az álladalom határjogai, illetőleg területi jogaira nézve általában, hogy a mi egyszer az állam területéhez csatoltatott, az államnak ahhoz teljes tulajdoni joga van, mely mindaddig tart, mig a jogos és törvényes változás be nem következik; ez pedig csak a felek kölcsönös egyezésével és akaratával történhetik a felek közt, főleg azon részről, melytől az elszakítás történik, áll maga a nemzet is, és nem csupán a fejedelem, és ha ez meg nem tartatik vagy az elszakítás nem jogos és törvényes uton és módon történik, áll az, a mi a fennebbi pont végén mondatott. Már különösen a magyar birodalom ebbeli igényeit illetőleg : a fenébb előadottakból láttuk, hogy az elszakasztott tartományokat jogosan birta, és hogy ebbéli birtokától