Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

I. Könyv. Magyarország területéről

16 7. §• Ráma. Ráma, melyek elnevezése a hasonnevű folyótól származik^ szomszédBosniától régente elkülönítve volt; de amagyarok egy ütt véve Rámának nevezték és királyaink nem Bosnia, hanem Ráma királyainak írattak. Mikor csatoltatott Magyarországhoz? bizonytalan; régi oklevelek nyomán II. Béla vette fel a királyi czimbe, és ő, s utódai azután Rámára nézve is az uralmat gyakorolták, annyiban a mennyiben az ezen és hasonló tartományok megtartván saját törvényeiket, a magyar koronától függő Jbánok, vezérek, néha királyok által kormányoztattak és mintegy hűbéri viszonynál fogva hűségi esküvel leköttettek, évi bizonyos fizetésekre és hadi segélynyújtásra köteleztettek, a mint ennek nyomai Imre, s II. Endre óta egész Hollós Mátyás király koráig mutatkoznak ; honnét kétséget nem szenved, hogy Ráma vagy Bosnia Magyarország alá kegyúri (clientelaris) viszonyban tartozott ; az Orbaczi és Zreberniki régi felső megyéit mint Magyarországba bekebelezetteket kivéve, a mint ezt Vérbő czy a) és az ország régi oklevelei tanúsítják. a) L a régi országgyűlések sorát a Corpus Juris toldalékában. 8. §. Szerbia. Szerbia, Bulgária, Oláh és Moldvaországok is hasonló kegyúri kapcsolatba jöttek Magyarországgal; a nélkül azonban, hogy ez ország jogaiban, vagy kormányzatában részesittettek volna, saját, a magyartól eltérő törvényekkel éltek, fejedelmet azonban a magyar király akaratából kaptak és azt sereggel segíteni tartoztak, egyedül Szerbia azon nyugati részét kivéve, mely „Macsó"nak neveztetett mely egészen magyar törvények szerint igazgattatott és a fennebb (7. §.) emiitett két megyével egyetemben azugynezett Macsói .bánságot tevé. Szerbia tehát, vagy másként Rascia (Ráczország) II. Geiza alatt jött a magyar jog alá, midőn a történetek szerint Bél, a király nagybátyja, ki II. Béla és ezután II. Geiza