Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

I. Könyv. Magyarország területéről

17 udvarában sokat megfordult és majd báni, majd nádori méltóságra emeltetett, testvéreit, kik Szerviának ésBosnia egy részének urai voltak, arra birta: hogy megvetve a görög uralmat önkényt Geyzának hódoljanak; —noha később a görögök a visszafoglalás miatt sok bajt okoztak, de András a királyi testvér déli Szerbiát elfoglalván, e birtok Imre király alatt megszilárdult, a ki első volt ki magát Szerbia királyának irta; és amidőn István az előbbi nagyfejedelem (Zupán) III. Incze pápától koronát és királyi czimet kért, el nem mulasztá Imre óvását megtenni, hogy e mellett az ő világ hatalma épségben tartassék,mitapápa el is ismert; ezen István később az uralomtól eltávolíttatván, helyébe testvére, szinte Imre által helyeztetett.j Ezen főúri jogot utóbbi királyaink is gyakorolták. 9. §. Bolgárország. Ezt, bár kisebb kiterjedéssel mint milyennel rég bírt, részben III. Béla király nyerte; Imre királyunk is használta a Bolgárország királya" czimét, de főleg V. István alatt tűnik elő; habár később IV. László alatt a viszony, melylyel Magyarországhoz köttetett, meggyengült, de Nagy Lajos Bolgárországot akkori uralkodójának Strascimirnak hűség- és engedelmességi, valamint más szolgálati feltételek alatt meghagyta. (19. §.) 10. §. Oláh- és Mo 1 dvaország. E két ország volt az egykori Kunország. II. András alatt Borics, ki a kereszténységet felvette, magát és országát Magyarország királyának pártfogása alábocsátotta; IV. Béla már kunok királyának iratik és ezen czim aztán utódaira is átment; azonban nem csupa czimet hanem egyebet is jelentett , mert IV. Béla az úgynevezett Hospitalariusoknak adta az Olt folyó és az erdőntuli Kunország 25 évi jövedelmeit bizonyos föltételek alatt. Ennek fia István, azt mint saját tartományát az Ottokárral kötött béke szövegébe beMagyarorsz. köz- és roagányj. 2