Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

188 székre tartoztak. A fenyítő perek azonban a kerület széké­től a kir. és hétszemélyes táblára mentek. 4) A nádori szék. Ez a jászok és kunok fölebb­vitt pereiken kivül itélt még a vármegyék közt fenforgó és a gyakorlaton alapitott határ, vagy visszahelyeztetési perekben. 5) A turopoly ai nemesek első birósága az illető magistratus, a íölebbviteli a zágrábi megyei törvényszék, innét a báni tábla. A kir. egyetem tanácsa itél az egyetem pol­gárjai fenyitő-ügyeiben. a) Fényes id. munk. 98. §. 177. §. Az uri törvényszékek. Az uri törvényszékek Ítéltek a földesúr és job­bágy közti, valamint másoknak a jobbágyok elleni perei­ket, kivéve, ha a jobbágyok rendezett tanácsú községben laktak a). Első esetben sem ő maga sem tisztje az uriszé­ken mint előlülő vagy biró jelen nem lehetett b), hanem elölülőnek más valakit a megyei táblabírák sorából kellé venni, két meghívott és már felesküdt, vagy ez alkalom­mal fölesketendő bírákkal, kik aztán azon pert a megyénél fölebbvitel utján nem vizsgálhatták. Jelen volt azonfelül ezen uriszéken a törvényes bizonyság „legale testimonium," vagyis szolgabiró esküdtjével, és a megyei tiszti ügyésznek szinte ellenőrködés végett jelen kellett lenni. Ha pedig a kérdés jobbágyok ellen sorsosaik vagy mások általi keresetre nézve forgott fenn, akkor a földesúr maga vagy tisztje elnökösködött, törvényes bizonyságul jelen vala a szolgabiró esküdtjével, birák voltak 2 megyei táblabirák és tisztviselők. Előladók ily esetekben az ügyé­szek. — Az első rendű vagy is úrbéri ügyek, valamint a polQári és fenyítő ügyek ha t. i. a földesúr pallosjoggal birt, fölebbvitel utján a megyei törvényszékekre mentek, az úrbériek innét a hely tartó-tanácshoz, a többiek pedig a

Next

/
Thumbnails
Contents