Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

189 királyi euriára a körülmények szerint. — Eltöröltettek az 1848-dik 11-dik törvényezikk által. a) 1. fennebb 169. §. b) 1836. 10. — bővebben Frank id. munk. 378. §. — Phalev Jus. Georg. sect. II. c. 1. 29. §. 178. §. Tengermelléki törvényszékek. Fiume városa-, kerülete, és a magyar tengermellék lakóinak polgári ügyeik, a váltó és kereskedésből eredetieket, és a consulatusiakat kivéve, ujabb törvény szerint a) első bíróságilag a helybeli biróság elébe vitettek; innét a felebbvitel a kapitányi székre tovább pedig a hétszemélyes táblára történt. A bünvádi ügyek mindig a kapitányi szék előtt kezeltettek, onnét aztán az ügy minémüségéhez képest a kir. kuriát is megjárták. a) 1836. 19. 179. §. Egyházi törvényszékek. Az egyházi törvényszékek elnöke a püspök, a) vagy annak helvettese. b) Közönségesen.. consis tórium" „szent szék" nevezet alatt ismertetnek, innét a fölebbvitel a metropolitai székre, innét a primáshoz végre a római pápához megyén, a ki azonban biróul hazai püspököt, rendszerint a legöregebbet szokta kijelölni, mivel a panaszokat az országból Rómába kivinni fej vesztés alatt tiltva van. e) Azonban a kalocsai érsektől nem a pnmási székre, hanem egyenesen Rómába megy a felebbvitel; eredménye az mi fennebb megjegyeztetett. a) Paul. Klosz. praxis seu forma Proc. fori spirit. b) 1638. 31. c) 1471. 19. — 1492. 45. — 1498. 63. d) 1471. 19.