Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

187 mélynökiek, a személyilöki székre történt, azon különbséggel, hogy ez utóbbiktól további föllebbvitelnek helye nem vala. a tárnoki széktől azonban az ügyek 300 fton túl a hétszemélyestáblára vitettek follebb. A tárnokszék elnöke a tárnok, vagy altárnak, és a városok meghivottiai. kik az illető városoktól küldetnek; a személynökié pedig a kir. személynök. hasonló ülnökökkel mint a tárnokira nézve mondottuk. — Azonban a protestánsok váló pereiben és fenyítő ügyekben a kir. és hétszemélyes táblára történt. A bánya bíróságot a 18 helyettes bánya székek, és a 4. kerület szerint c) ngyan annyi kerületi bánya törvényszékek gyakorolták; az ügyek a kir. cnriára vitettek fellyebb. d) a) 1635. 21. 2. §. b) Verb. HL 10. — 1635. 21. 75. — 1659. 53. — 1681. 41. 3. §. — 1647. 78. — 1723. 74. c) 1609. 29. — 1622. 33. d) Jurjevich Jus mont. L. 4. C. 1. p. 175 és köv. 176. §. Szabad kerületek, és egyéb bírósága. A szabad kerületek bíróságai: 1) A Jász és Kun törvényszékek. A jászoknál és kunoknál minden helységben van egy törvényszék, mely azon helység lakosai ellen, vagy abban a határban fekvő földek iránt indított perekben a legelső biró. A fólebbvitel innen a kerületi kapitányi, majd pedig a hármos kerületi törvényszékre, végre a nádor elébe történik, mint örökös grófjuk és biiájuk elébe. Fenyítő ügyekben első bíróság a hármas kerületi. honnan szinte a nádori székre megy a follebb vitel, a) 2) A hajdú városi székek a fennebbiekhez hasonlók a 6. hajdú városokban, csak hogy ezek pereiket a kerületi törvényszékre és innét a királyi curiára viszik fellebb. 3. A XVI. Szepesi városok törvényszékei. A helység törvényszékeitől mint első bíróságtól a polgári perek az administratorí, innét pedig a kir. személynöki helysége k