Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

171 magánjogon eső jogaik f), a két alispán a megye teendőit minden megyében hivataluk átvételekor egymás közt gondosan megosztani szokta. a) 1741. 15. b) 1844. 5. c) 1792. 15. Gr. Cziráky 699. §. d) 1578. 4. e) 1635. 20. — 1802. 23. f) 1802. 22. — 1807. 5. 1. bővebben Frank II. r. I. darab 375. §. f) alatt. 165. §. Szolgabirák és esküdtek. Táblabirák. Szolgabirák „judices nobilium" Zsigmond, László, I. Mátyás és II. Ulászló végzeményeiben gyakran előfordulnak, kikről rendeltetik, hogy esküvel köteleztessenek , a) a megyebeli birtokosokból választassanak b) stb. Minden vármegye több járásokra oszlik, mindegyikben van egy főszolgabíró, és egy vagy több alszol gabiró. Közigazgatási teendőik a megye által közölt felső parancsoknak, helytartó-tanácsi körlevelek, megyei végzések megküldése a helység elöljáróinak, és azoknak végrehajtásárai felügyelet; a nép összeírása, az adónak egyes községekbeni felosztása feletti őrködés , a nemesi szabad adózások beszedése, a hidak, utak jókarbantartása, a közegésségi és bátorsági állapotra! felvigyázat, a fekvő katonaság elszállásolása és élelmezése iránti gondoskodás. Ok jelen vannak az adószedő és helységek közti hónaponkint történendő adószámvétel „coraputus" alkalmával ; az ország határain belől útleveleket adhatnak, c) Minden szolgabírónak van egy esküttá r s a, a kinek szintén nemesnek kellett lenni, d) Ezek Ulászló I. Decret. 53-dik czikkéből veszik eredetűket, hol rendeltetik : hogy minden vármegyében 12 esküdt táblabíró választassék. Azonban az esküdtek, a tulajdonképi táblabiráktól különböznek. Mert az „esküdtek" a szolgabirák segédjei, a táblabirák azonban fizetéstelenek, és a főispán által neveztetnek, holott az esküdtek főispáni kijelölésre a tisztujitáskor választatnak. A táblabirák, a mennyiben a megye