Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

172 törvényszékén bíráskodnak, vagy megyei küldöttségekben használtatnak, csak napidijakat húznak. a) 1435. 1. — 1486. 73. — 1492. 33. b) 1454. 15. c) Gróf Czir. 702. §. d) 1498. 15. §. 5. 6. — 1518. 2. Bács — 1593. 7. 1596. 5. 166. §. Megyei jegyzők, tiszti ügyészek, pénztárnokok, számvevők. A megyei fő- és aljegyzők tisztje: az előadás a gyűléseken és törvényszékeken, a határozatok feljegyzése, jegyzőkönyvbe vétele, a kiadványok elkészítése; hiteles kiadványok, a megyei levéltár rendbentartása és őrizete, mely czélra a levéltárnok és az irattárnok alattok áll. A tiszti ügyészek, fő- és alügyészek, mint a közkeresetek előmozdítói polgári és bűnvádi ügyekben, azok védelme, hivatalból ügyészkedés szegények és jobbágyok ügyeiben őket illeti; a rabokkali bánásmódra felügyelnek , végre arra is, hogy a király , korona, vagy az illető megye vagy status szabadsága bármikép sérelmet ne szenvedjen. A „generális perceptor" pénztárnok, a pénztár gondját viseli a „ particularis" pénztárnokokkal együtt. Nagyobb biztosság okáért birtokosokból választattak; a) ők és örököseik számadással tartoznak, mire büntetéssel sőt letartóztatással is köteleztethetnek, b) A számadás követelését elmulasztó tiszti-kar mulasztásáért maga felelős. A számadások vizsgálása a számvevő dolga. A megyei többi hivatalnokok és szolgák még megemlitendők. Az előbbiek sorába esnek az orvosok, sebészek, bábák, mérnökök, várnagy, biztosok; az utóbbiakhoz a megye hajdúk, szolgák, hadnagyok, pandúrok stb. külön utasításokkal ellátva. a) 1567. 7. 1471. 15. — 1723. 56. 4 §. b) 1554. 20. 1622. 65. — 1647. 39. — 1715. 57. — 1723. 63. 8. és 9 §.