Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

155 val : az illető vármegye vagy szabad kir. város közszükségei fedezésére szolgál. Mennyisége az illető hatóság által határoztatik meg s kivetése is ott történik. E felett a helytartó-tanács őrködik, melynek jóváhagyása nélkül semmi uj állandó teher, p. o. ujhivatalok állítása, vagy fizetések fölemelése nem történhetik. Hasonlólag áll ez a vármegye alá tartozó községekre nézve is. d) a) 1601. 4. 36. — 1638. 5. — 1681. 61. b) 1715. 8. és 179% 19. jelesen 1827. 4. c) Fényes id. munkáj. 69. §. d) Bővebben gr. Cziráky az egészről 606—615. §§. 153. §. Egyéb közjövedelmi segédforrások. Egyéb közjövedelmi források a zsidók türelmi taksája, „taxa tolerantialis," — egy^b a nemességért, kiváltságokért és kitüntetésekért jáió dijak, a vegyes adománynáli fizetések, caducitások és bírságok; ide esik végre a talált kincs része és a lotteria. A talált kincs három részre oszlik: V3-da a fiscusé, Va-.da a találóé, V3-da a telek tulajdonosáé, ha 150 forintot meghalad, különben a két első közt osztatik föl. Ritkaságok — becsli mellett — a nemzeti muzeumot illetik, a) a) 1. Frank 1. E. 134. §. 154. §. Regulamentum militare. Regulamentum militare elnevezés alatt ismerős ama „katonai szabályzat", melyet M. Therezia 1751-ben kiadott, és melyben meghatároztatik a községek által kiszolgáltatandó liszt, széna, zab-adagok súlya és ára, és még mindig az akkori ár szerint fizettetett, tekintet nélkül az idő szerinti piaczi árra; miből keletkeztek az u. n. „deperditák'' vagyis az árkülönbség miatti veszteség. Ez egyike vala az