Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

156 országos sérelmeknek; és az 1836. évi 11. t. cz.-ben egy országos deputatio is jelentkezik kikiüdve ennek orvoslására, de a siker elmaradt. XVII. FEJEZET. A kitűnő urijogról. 155. §. A kitűnő urijog. (Dominium eminens.) A kitűnő urijog alatt értetik a jog, a hazájává vagy szüksége ugy hozván magával: a magánosok személyét, javait és jogait rendkiviili esetekben igénybe venni, de teljes kárpótlás mellett. E jog kiterjed háború idejében a magánosok házaira, épületeire, telkeire, azokon épitendő erősségek vagy azoknak a hadi-tervhez képesti leromboltatása tekintetében. Kiterjed a személyre is, a mennyiben valakit az ellennek tuszúl (in obsidem) adni lehet; az éhség eltávolítása végett a gabonakivitel tilalmára stb. E rovat alá esnek a köz-, és különösen a vasutak építése tekintetében az azok vonalába eső, vagy az üzlet tekintetében szükségessé vált épitményekre szolgálandó helyiségek végett a magánosok telkeik, épületeik. Ezekről már az ujabb törvények intézkednek a) és kimondják világos szavakkal, hogy a tulaj dósokat tökéletes és teljes mértékű kárpótlás illeti a kisajátított, expropriált földek és épületekért, b) a) 1836. 25. — 1840. 38. 40. b) 1836. 25. 3. §.