Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

154 „p o r t i o" elnevezés) minden megyében 18 dénárt fizessen; e rendszert megtarták utódai is és a porták szerinti számitás az adóban az ujabb időkig is fentartatott, de csak eszményi kulcsul, és azok számának meghatározása, s az ország törvényhatóságai közti felosztása az országgyűlés tárgyai közé tartozik. a) 1439. 7. — 1222. 27. gr. Czir. 601. §. b) 1231. 6. c) 1342. 19. bővebben gr. Czir. 604. 605. §. 152. §. Az adó ujabb időben. Az adó vagy contributió, d i c a, törvényeinkben a XV. század óta jelenkezik. És mivel nem volt állandó, és csak a szükséghez képest szavaztatott meg az országgyűlésen, inkább „subsidium"nak tekintetett, ez okból a tulajdonképi subsidium nevezettel a törvényben is gyakran felcseréltetett, a) Az adó tulajdonképi szervezete az 1715-ik évről származik, a midőn a rendes katonaság behozatott, és igy annak fentartására szükségessé vált. Az adómennyiségét meghatározni és megszavazni az országgyűlés jogai közé tartozik; megajánlása csak egyik országgyűléstől a másikig történik, de sem a mennyiség a törvénybe nem jön, sem a behajtásért az ország rendéi nem kezeskednek, b) Az adó nemei Magyarországban : l) a hadiadó, 2) a háziadó. A hadiadót csupán a parasztok, polgárok és jobbágytelket biró nemesek fizették, miután maga a nemesség allodialis földjeitől és személyétől adómentes volt. — Az országgyűlésen már felosztott adómennyiséget a vármegyék, szabad-kertiletek és kir. városok otthon felosztják, mi bizonyos „dicatio:rovásoku szerinttörténik, melynek számitása azonban igen tökéletlen és különböző volt. c) A háziadó az adók egy másik neme, melyből fizettetnek a vármegyei és városi hivatalnokok, szolgák stb., szó-