Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

153 gyakorlata feletti ellenőrködés a közjó érdekében az országgyűlés jogai közé tartozik, c) a) 1342-ről. b) 1569. 20. oda mutat, c) 1439. 10. — 1490. 17. §. 1559. 46. 1548. 51. stb. 1. bővebben e tárgyról gr. Cziráky 598. és köv. §§. XVI. FEJEZET. Az adóról, 151. §• Az adók régibb nemei. Lucrum camerae, Porták. Adók honunkban készpénzben, vagy termesztinénvekben rég idők óta különféle alakban divatoztak; ide mutatnak az u. n. szabad dénárok „liberi denarii" mindjárt az ország első zsengéjében, mint kir. jövedelmek. Ide mutatnak a dézsmák vagy tizedek huszada, Albert kir. idejében, az ötvened Erdélyben, és az u.n. marturinae, nyuszt-, menyét-bőrök Tótországban, melyek előbb természetben szedettek, később pénzbeli adóra változtattak Kálmán és András alatt; ide a vámok, melyek az utak használatáért fizettettek, a) A szabad-denárok II. Endre alatt eltöröltetvén b) helyökbe az u. n. „lucrum camerae" vagyis kamarai ny ereség lépett, melynek mind mennyisége, mind tartama különböző volt, és valahányszor az országgyűlés az adót megszavazta, ez beszámíttatott az 1563. 9. t. cz. szerint; aztán a contributio, vagyis adó tulaj donkép eni értelemben. A lucrum camerae legelőbb II. András alatt;> enilittetik; de szervezve csak I. Károly alatt jön elő. c) 0 ugyanis elrendelte, hogy minden porta (kapu) t. i. melyen a szénás- vagy buzás-szekér átmehet, (innét származott a