Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

152 vez, az arany és ezüst elővételi jogát gyakorolja, a bányászokat kiváltságokkal felruházza; a bánya viszonyokból folyó jogok 'és kötelességek feletti bíráskodást különös bányatörvény székek által gyakoroltatja, w) a) 1405. 17. b) 1. Fényes id. munk. I. R. 68. §. 1342. 45. c) 1553. 18. — 1557. 16. — 1559. 44. — 1630. 17. - 1635. 70. — 1723. 14. — 1807. 19. — 1559. 44. — 1574. 37. — 1638. 49. — 1405. 15. — 1599. 34. - 1659. 61. d) 1609. 17. — 1613. 19. — 1625. 30. - 1715. 15. v. ö. Gróf Cziráky 574. §. és követ, e) 1486. 49. 1492. 30. — 1514. 1. és 3. f) 1548. 29. g) 1405. 20. — 1548. 29. — 1635: 43. — 1715. 13. és 122. h) Í222. 24. 25. i) 1492. 30. — k) 1729. 5.— 1741. 34.1) Acte comit. 1796. — 1791. 20. 1. Gróf Czir. 583 és köv. §§. bővebben, m) 1492. 30. stb. n) Ottó Frising. De gestis Friderici. o) 1351. 13. p) 1405. 13. — q) 1486. 49. r) 1492, 30. s) Czime. „Maximilianische Bergordnung." 1715. 56. — 1723, 108. — 1741. 40. — t) 1492. 30. u) 1351. 13. — 1492. 30. — v) 1791. 22. 67. — bővebben Gf. Cziráky 589 — 594. §§. w) 1. alább 175. §.-ban. 150. §. A király jogai a pénzverés körül. Királyaink a pénzveretési jogot szent Istvántól kezdve folytonosan gyakorolják; tanúsítják ezt szent István, Péter, Sámuel és a következő királyok pénzei. I. Béla a bizanczi pénzt az országba—értékének megszabása mellett—bevette, pénzrendet is adott ki, mellyet Zsigmond is követtetni rendelt. I. Károlynak ez érdembeni gondoskodását pedig decretuma tanúsítja, a) De e jogban királyaink sokszor egyeseket, rendeket, mint II. András a német vitézi rendet, városokat is — mint I. Mátyás Kassa városát — részesítették. És noha első királyaink sokáig, kizárólag intézkedtek e nemben, sőt e jogukat az ország is nyugodtan beismerte, b) mindamellett Albert és Ulászló törvényei c) a pénz értéke 'és folyamának meghatározását az országgyűléstől feltételezik; sok törvényeink vannak a pénznek jó értékbeni megtartása, az idegen pénznek belértékrei számítása, az arany és ezüstnek az országból ki nem vitele iránt. Mindez oda mutat, hogy a királynak joga